Kérdés: Ha 2 ember spontán írása a megtévesztésig hasonlít egymásra, akkor ők gondolkodásban is hasonlóak? (név nélkül)
Válasz: Kedves Sms-író,

Logikusan gondolkodik, köszönöm kérdését! Azt gondolom, kicsit közelebbről is érdekli Önt ez a szakma!

Igen, ha két írás, hasonló formai megjelenésű, akkor a két írás írójának személyisége több tekintetben párhuzamot mutathat. Ez akár a gondolkodásban, akár a közösségi magatartásban fellelhető lehet.

Kérdése azonban tartalmaz néhány olyan megfogalmazást, amelyre kitérnék:
- "megtévesztésig hasonlít" ... ez viszonylag ritkán fordul elő. Ha két írás hasonlít, és valóban nagyon hasonlít, akkor azt vagy ugyanaz a személy írta, vagy valaki megpróbálta azt utánozni...(hamisítani)
- ez az okfejtés viszont ellentmond sms-e másik szövegrészének, miszerint két ember "spontán" írásáról beszél...( a hamisítás-nem lehet spontán írás eredménye)
Visszatérve a kérdés lényegére: Tekintettel az alacsony matematikai esélyre, de, ha mégis előfordul ilyen, hogy két különböző ember írása ennyire hasonló jellegű – bár vélhetően nem teljesen ugyanolyan, azaz nem megtévesztésig hasonló-, akkor személyiség-strukturájukban, gondolkodásukban, viselkedésükben egészen bizonyos, hogy vannak hasonlóságok.
Ugyanakkor az apróbb írásjellemzők terén egészen bizonyos, hogy vannak egyedi írásjellemzőik, s ezen egyedi írássajátosságok kombinációi már csakis az egyik, illetve csakis a másik személyt jellemzik. Ezeket csak alapos, részletes vizsgálat során lehet észrevenni, s az ezen jellemzőkből értelmezhető személyiségvonások terén már bizonyára vannak közöttük különbségek is.

Jó példa erre egyébként, a régóta, jól működő házasságban élők írása: előfurdul, hogy hasonló lehet.
De, napi gyakorlatomban épp nemrég fordult elő, hogy egy cég munkatársat keresett, és a két jelölt (akik egymást nem ismerték, egymás versenytársai voltak a pozícióra), nagyon hasonlóan írt!
Ez egyben azt is mutatta, hogy maga a cég jól körülírta saját elvárásait a munkatársakkal szemben, s arra két közel hasonló képességű és személyiségű jelöltet talált a kiválasztási folyamatában.

Kérdés: Miért van az, hogy nincs két egyforma aláírásom? Tamás
Válasz: Kedves Tamás!

Érdekes kérdésről ír, ami visszatérő, mert sokakat érintő téma...

Az aláírás az egyik fontos hitelesítő eszközünk, amit kézírásunkkal kivitelezünk. A kézírásunkat bonyolult idegrendszeri folyamatok szabályozzák, ezen az alapon működik a grafológiai megfigyelésrendszerek, értelmezések összessége.

Az aláírás, a legteljesebb énképünk, aminek többféle típusa létezik: a teljes névaláírás, a rövidített névaláírás, s a szignó( + szakmailag ide sorolandó az írástudatlanok „XX” kézjegye is).
Akinek az élethelyzete olyan, hogy nagyon sokat kell aláírnia, az sokszor csak egy jól bevált, egyedien kialakított szignóval dolgozik.
Bármelyik formát alkalmazzuk is az aláírás kivitelezésekor, tudnunk kell, hogy több tényező befolyásolja azt, hogyan is fog kinézni a papíron az a konkrét aláírás:

Ezek a tényezők:
- az aktuális pszichés állapot (nyugodt, kiegyensúlyozott státuszban, vagy rohanva, sietve, idegesen, esetleg betegen, netán megfélemlítve, kényszerítve)
- az íráskörülmények (ülve, asztalnál, vagy állva, pulton, kabátban, vagy ölben, autóban, alátét nélkül, vagy több lapon, puha asztalterítőn...stb)
- és természetesen az állandó személyiségjellemzőink összessége.

Kérdés: Az írásképem gyakorlatilag évek óta nem változott. Függ a körülményektől, hangulattól, stb., de alapvetően ugyanaz volt. Mostanában viszont észrevettem, hogy az „a”, „á” betűimet nem zárom be. Holott a kerek betűket mindig kereknek írtam és emlékeim szerint bezártam. Mitől változhatott? Mi lehet az „üzenet” ebben a nyitásban? Köszönöm! Erika
Válasz: Kedves Erika!

Alapos leírással jellemezte írásképének egy részét, s az abban bekövetkező változásokat.
Nagyon tetszik az is, ahogy kérdez: "mi lehet az "üzenet" ebben a nyitásban"???? S mintha egy logikai szálra fűzné önnön gondolatait és a válaszadást... Egyfelől a grafológia szimbólumrendszereire is utal az "üzenet" kifejezéssel, másfelől a be nem zárt "a" betűkkel a "nyitást" hozza párhuzamba... szóval, engedje meg, hogy külön megköszönjem ezt a szépen összeállított kérdést!
Ezzel együtt ismét említenem kell, hogy az íráskép nélkül csak válaszadási opciókat/lehetőségeket tudok vázolni. Pl. nem tudjuk, hogy hol nyitottak ezen betűk (az óra járásának megfelelően..., és következetesen ugyanott nyitottak-e mindig..) Ugyanígy nincs információ más írásjellemzőiről sem, pl. méret tagoltság, margók...
Az oválok – a szakirodalmunk így nevezi a középzónás kerek betűket ( pl. az a, á, o, ö betűink)- megformálása sokat elárul az író személy komfortérzetéről, önbizalmi, önértékelési állapotáról, szociális magatartásáról.
Ön azt írja, az "a", "á" betűi továbbra is kerek formájúak. Ha ez arányosan kerek (azaz nem széles, nem szűk), utalhat arra, hogy komfortérzete jó, lelkiállapota megfelelő. Az Ön által említett betűnyitás lehet ennek a "jól vagyok" állapotnak is a következménye, mert ha Ön jól van Önmagával, akkor jól van környezetével is... azaz lehet, hogy mostanra érett be önismerete, önelfogadása olyan stabillá, hogy közösségi kapcsolataiban is oldottabb, nyitottabb tud lenni.
Természetesen ezt meg kell erősítenie más jellemzőknek is, pl. az írás harmóniájának, a margók egyensúlyának, a következetes dőlésnek, a kötöttségnek, az aláírás-szövegtömb viszonyának is.