Grafológus szakértőként, tanácsadóként, munkámmal - immár több,mint 10 éve - a tudományos igényű grafológia képviselésére, szakmai segítségnyújtásra, korrekt döntéstámogatásra törekszem. Napi feladataim során mégis gyakorta találkozom a grafológiával szemben megfogalmazott kételyekkel, kérdőjelekkel. Úgy vélem, ennek oka egyfelől ez e témában elérhető információk szűkösségében, másfelől a kevés -"magabiztos" tudással rendelkező- grafológiai szolgáltató jelenlétével magyarázható. Talán ezen rövid - esetbemutatást nélkülöző -írás is segítheti a HR szakembereket a tájékozódásban...

A grafológia fogalma, célja, etikája
A grafológia ágai, a grafológiai vizsgálatok menete
A grafológia szerepe a humánpolitikában

A grafológia fogalma, célja, etikája
A grafológia a kézírás vizsgálatára épülő személyiségfeltáró módszer. Neve a "grapho" + "logos", azaz az "írás" és a "tudomány" szóösszetételből alakult ki. A grafológia elnevezést a francia Michon abbé nevéhez köti a történelem, aki 1872-ben ilyen címmel, kézíráselemzéssel foglalkozó folyóiratot indított.

Az azóta eltelt hosszú idő sokévi kutatást is jelentett egyben, melynek ismeretanyaga a grafológia működése iránt érdeklődő orvosoknak, pszichológusoknak köszönhető. Ezen információhalmaz rendszerezése, a szakmai terminológiatár kialakítása, a pszichológiai eredményekkel való összevetés mára a pszichológia segédtudományává emelte a grafológiát, más néven az íráspszichológiát.

Magyarországon a második világháborút követő évtizedekben nem lehetett grafológiával foglalkozni, de a kézíráselemzés felé mutató érdeklődés akkor is, azóta is kiemelkedően nagy. Ez az érdeklődés 1980-as évektől segítette a magyarországi "újjáéledést" is. 1987-ben életre kelt a Magyar Írástanulmányi Társaság, majd a 90-es évektől egyre több grafológiai oktató és szolgáltató cég létesült. A szakma elismertségét jelzi, hogy 1993 óta léteznek és működnek az Igazságügyi Minisztérium által kinevezett igazságügyi grafológus szakértők. Ma Magyarországon az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szerepel a grafológus és a grafológus szakasszisztens szakma is. A grafológusok tanulmányaik során grafológiai és pszichológiai tantárgyakból vizsgáznak, és minimum 3 éves képzésben vesznek részt.

A grafológia célja - hasonlóan a pszichológiához- az emberi személyiség feltárása, minél alaposabb megismerése. Grafológiai eljárás esetén e vizsgálódás egy speciális eszköz, az írás vizsgálatán keresztül történik. A grafológus tehát a kézírás - mely az emberi agy által vezérelt folyamat eredményeként alakul ki- alapos vizsgálatán keresztül jut el a személyiség megismeréséig, annak objektív leírásáig.

A grafológus szakma etikai kódexben rögzítette a legfőbb, grafológusokra vonatkozó etikai szabályokat. Ezek közül a vizsgált személyeket érintő paragrafusok kiemelése e cikk keretében is lényeges.

A grafológus szakértő egy kézírás vizsgálatát kizárólag megfelelő írásminta, és ehhez tartozó - a vizsgált személytől származó - írásbeli hozzájárulás megléte mellett kezdheti el. A grafológia - e szempontból is - különleges eljárás, hiszen a vizsgált személy személyes jelenléte nélkül is elvégezhető az elemzés, ellentétben más, pl. pszichológiai vizsgálatokkal, ahol a személy aktív közreműködésére is szükség van. (Ez az előny etikai oldalról hátrányt, illetve veszélyt is hordozhat akkor, ha a grafológus nem etikus magatartással áll a szolgáltatói szerepéhez!)

Egy kis kitérő… Azoknak a személyeknek, akiknek írását grafológiai vizsgálat céljából kéri egy cég, tudniuk kell a következőket: írásukat ezen említett nyilatkozattal együtt kell átadniuk. Joguk van ezt megtagadni, de lehet, hogy ezzel hátrányba kerülnek a többi jelölttel szemben. Joguk van továbbá betekintést kérni a róluk készült szakértői véleménybe. Ezt a grafológiai szakvéleményt megrendelő cégnek kötelessége biztosítani.

Még egy fontos hír: nem igaz az - ami olvasható/ elérhető az interneten -, hogy a grafológus egy személyről kétféle megfogalmazású szakvéleményt készít: egyet a megbízó cégnek, egyet a vizsgált személynek. A korrekt magatartású grafológus szakértő nem így végzi munkáját.

A szakértő az elkészült szakvéleményeket lezárt, lepecsételt, a Megrendelőnek címzett borítékban, "bizalmas" felirattal ellátva adja át. A cégnek az elkészült szakértői anyagokat bizalmasan kell kezelnie: illetéktelen személyek nem olvashatják a személyiségjellemzés tartalmát!

Ahhoz, hogy egy grafológus szakértő objektív személyiségképpel tudja támogatni Megrendelőit, a következő feltételeknek teljesülniük kell:

1. megfelelő írásminta birtokában kell lennie a Megrendelőnek, illetve a szakértőnek. A megfelelő írásminta a vizsgált személy eredeti, legalább egy A/4-es oldalnyi, folyamatos szöveget tartalmazó, aláírással ellátott kézírása. (Természetesen a már említett hozzájáruló nyilatkozat csatolásával.)

2. a vizsgált személy adataira is szükség van.
Adatlap formájában megkérdezi a szakértő a vizsgált személy nemét, életkorát, végzettségét, illetve azt, hogy melyik országban tanult írni, s hogy melyik kezével ír. Ezen adatok azért lényegesek, mert ezek által határolhatók be azon normaírások, amelyeket a vizsgálati személyek tanulhattak. A grafológus működésének ugyanis egyik alapelve, hogy a tanult (sztenderd-, vagy norma-) írástól való eltéréseket monitorozza; ezen eltérések mértéke ad információt a személyiség működésére vonatkozóan. (Gondoljanak csak bele: egy -egy általános iskolai első osztályban mind a 30-32 tanuló ugyanolyan vonalas füzetbe, ugyanolyan ceruzával, ugyanattól a pedagógustól tanul meg írni, mégis, mire 30 évesek lesznek, az az osztálynyi "gyerek" felnőttként harminc-harminckét-féle kézírást produkál...)

3. felkészült, szakmailag megalapozott tudással rendelkező grafológusokkal, grafológiai szolgáltató cégekkel érdemes kapcsolatba kerülniük, szerződniük.

A klasszikus grafológia öt nagy személyiségterület- s ezen belül számos személyiségjellemző - feltárására képes:

I. mentális képességek
II. közösségi működés/ szociabilitás
III. munkavégzés jellemzői
IV. érzelmi élet jellemzői
V. önmagához való viszony

A grafológia ágai, a grafológiai vizsgálatok menete

A grafológiai módszerrel vizsgálható személyiségterületek ismeretében jelezhető: igen széles azon területek köre, ahol a grafológus segítheti Megbízóját a vizsgált személy személyiségére, a viselkedésére vonatkozó, a kézírásból feltárt információkkal. Ezért tud segíteni a szakértő pályaválasztási, munkaerő-kiválasztási, karriertervezési helyzetben, vagy akár az igazságszolgáltatásban.

Mára már specializálódott a kézíráselemzés, s a grafológián belül is kialakultak az egyes szakterületek, mint pl. a munkahelyi, s a pálya-tanácsadási grafológia, vagy az igazságügyi, a történelmi, a párkapcsolati irány.

A grafológia ágai:

Fejlődés-grafológia
Pedagógiai grafológia
Pályaorientációs/pályatanácsadási grafológia
Munkahelyi grafológia
Párkapcsolati grafológia
Életvezetési tanácsadás
Igazságügyi grafológia
Klinikai grafológia
Patológiai grafológia
Történeti grafológia
Közéleti grafológia

A grafológiai vizsgálatok menete

A grafológus, amikor megkapja a kézírást, ellenőrzi, hogy megfelelő, és valóban grafológiai vizsgálati célra készülő levelet kapott-e.

Ezután több fénymásolati, illetve nagyított példányt készít az írásról, illetve a mai számítógépes háttér segítségével be is "scanneli" a kézírást, így az adott nagyítások közvetlenül a számítógép monitorján, célirányosan is elvégezhetők.

A grafológus mindig mérésekkel kezdi a munkáját. Mivel az írás mérhető paramétereit leméri, az adatokat rögzíti, így a grafológiai szakvélemény objektív és a későbbiek során is bármikor reprodukálható lesz.

A mérés során általában a nagyobb (makrostrukturális) elemektől halad a kisebbek (mezo-, alap-, mikrostruktúra) felé. Ennek nyomán -többek között - a margók, a sorok, szavak, betűk, betűrészek, -elemek, írásjelek mérése történik. Minden elemnél a "méret-alak- irány" hármas elvet tartja szeme előtt a szakértő. Mindezen adatokat rögzíti, s azokból információkat nyer. Végül összeállítja a teljes személyiségképet, illetve a számára kérdésként megjelölt személyiségterületekre, -jellemzőkre nézve célirányos választ fogalmaz meg. A kész szakvéleményekbe - mellékletként- gyakorta grafológiai ábrák, táblázatok, kézírásminta részletek is kerülnek. Mindez összesen 20-40 -esetenként ennél is több- órányi időt is igényelhet. Tévedés tehát azt hinni, hogy a grafológus ránéz az írásra, vagy egyetlen aláírásra, s azonnal teljes személyiségképet láthat.

Hogyan ellenőrizhető a grafológia megbízhatósága?

Miután a grafológiai eljárás célja a személyiség feltárása, így a válasz egyértelmű: más személyiségvizsgáló módszerek eredményeivel összehasonlítva történhet a kontroll. Jelenleg, a kutatások alapján a grafológiai módszer ismeretanyaga, és a pszichológiai tesztek eredményei 90-95 %-os lefedettséget mutatnak.

A grafológiai módszer alkalmazásának előnyei:

1. objektív

Nem becsapható (a 7+2 egységig terjedő emberi figyelem képtelen a grafológus által vizsgált, minimum 120-140 grafológiai jellemző tudatos elváltoztatására...)
az "alulteljesítő", vagy "többet mutató" álláskeresők is jól kiismerhetők
a jelöltek leírt személyiségvonásai, a napi rutinban gyakran csak hosszú idő múltán kerülnének felszínre.

2. ügyfélbarát

időtakarékos eljárás
nem igényli a vizsgált személy személyes jelenlétét

3. gazdaságos

olcsó
a befektetett anyagi erőforrások olyan információkat adnak a Megrendelőnek, amelyek hosszú távon juttatják őt anyagi előnyökhöz.

A grafológia szerepe a humánpolitikában, így a toborzásban, kiválasztásban...
A cégek sikerességének egyik alapvető feltétele, hogy jól képzett, motivált munkatársakkal, eredményesen működjenek. Az egyéneknek, mint munkatársaknak, pedig érdeklődésüknek, motiváltságuknak, képességeiknek megfelelő szerepben kell működniük, ahhoz hogy személyes sikereket érhessenek el. Cél, hogy a két oldal "jól" találkozzon, s az emberi erőforrások valóban Értékként legyenek kezelve. E cél érdekében munkálkodnak a HR vezetők, HR munkatársak, akik e folyamatokban különféle eljárásokkal kívánják a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni. A korrekt, objektív személyiségvizsgálatok igénybevételével a grafológus szakértők tudására is építhetnek ekkor.

Mi adja ennek létjogosultságát? Egyfelől a pályatanácsadási, másfelől a humánpolitikai grafológia működése, léte.

A fent leírtakból, illetve a lenti listából jól látható: a korrekt grafológiai szakvélemény objektív képet tud adni a vizsgált személyekről, így az álláskeresőkről, vagy a már az adott cégnél dolgozókról. A grafológia ugyanis, humánpolitikai területen nem csupán a kiválasztásban állhat segítő, támogató eszközként Megbízói rendelkezésére:

A grafológia a humánpolitika alábbi területein is bevonható módszer:

A kiválasztásban, toborzásban több ponton is megjelenhet:

Pályázatok szűrése, előválogatása - gyorselemzés, szűrővizsgálatok formájában;
Interjú előtt, után - részletes grafológiai személyiségkép, kompetencia-alapú vizsgálatok alkalmazásával;
Csoportépítésnél - csoportdinamikai grafológiai vizsgálatok beiktatásával;

Teljesítményértékelés esetén - kiegészítő módszer lehet;
Karriertervezés esetén is jó eszköz, mert az ott dolgozó kollégák azon személyiségjellemzőit is vizsgáltathatja a Cég, amely oldalról még nem ismeri munkatársait, illetve amely szempontok, személyiségjellemzők a cégen belüli előrelépés, vezetői poszt bevállalása esetén lehetnek fontosak;
Elbocsátásoknál- "humánus elbocsátás" grafológiai módszerrel/ metodika alkalmazásával.

A grafológiával eddig még nem találkozók számára fontos lehet azon személyiségjellemzők megismerése, amely mindezen vizsgálati szituációban való szakértői működésünk alapját adják. Íme:

A grafológiai módszerrel feltárható személyiségjegyek listájának részlete

I. Mentális képességek

1. gondolkodás tempója
2. gondolkodás módja
3. strukturáló képesség
4. következtető képesség, logika
5. kommunikációs képesség
6. kreativitás, fantázia
7. lényegkiemelő képesség

II. Közösséghez való viszony

8. extraverzió-introverzió
9. tolerancia
10. empátia
11. együttműködési készség
12. kötődési igény, autonómia
13. dominancia igény
14. kapcsolatfelvétel-kapcsolattartás

III. Munkavégzés jellemzői

III/ 1. munkavégzési képességek

15. munkához való hozzáállás
16. energiakészlet
17. energiafelhasználás, -gazdálkodás
18. fizikai terhelhetőség
19. tervezőkészség
20. problémamegoldó képesség
21. önállóság
22. jutalmazási igény
23. ambíció, vállalkozókedv
24. monotóniatűrés
25. szervezőkészség
26. precizitás, pontosság
27. motivációs bázis
28. kontrolltevékenység
29. kitartás
30. szorgalom

III./ 2. Vezetői képességek

31. irányítói-vezetői képességek
32. vezetői stílus
33. pszichés terhelhetőség, stressztűrés
34. döntéshozatal, döntések vállalása

IV. Érzelmek

35. érzelmek kezelése, stabilitása
36. makacsság, akarat
37. impulzivitás
38. szerepjátszásra való hajlam
39. indulatkezelés
40. konfliktustűrés, -kezelés
41. agresszivitás

V. Önmagához való viszony

42. értékrend
43. önmagához való viszony, önelfogadás
44. önbizalom, határozottság
45. aktuális pszichés közérzet

(A szakértői vélemény ezen listából a Megrendelő által, célirányosan kiválasztott személyiségjegyek vizsgálata mentén készül el.)

Mindezek nyomán látható, hogy a jól képzett grafológus szakember milyen sok személyiségjegy vonatkozásában adhat információt Megbízóinak. (Talán ismét fontos megemlíteni, hogy a grafológiai szakvélemények eredményei - kutatások tükrében - a pszichológiai teszteredményekkel összecsengő kimenetet jeleznek.)

A grafológus munkája igen érdekes feladat, hiszen minden megbízása egyedi: minden esetben, minden kiválasztási, értékelési helyzetben más-más Embert, más személyiséget vizsgál, s mindig a Megbízó, illetve az adott pozíció elvárásainak megfeleltetve történik a személyiségelemzés. A kompetenciákat a Megrendelő jelöli meg, s a grafológus ezen személyiségterületek feltárásával adja meg szakmai válaszát, szakvélemény formájában. A grafológus, és az őt megbízó humánpolitikai szakember együttműködése tehát előkészítést és folyamatos kapcsolattartást igényel. A grafológus szakértő az írásvizsgálatok sikeressége érdekében tájékozódik a kiválasztási/humánpolitikai szituációról, az adott pozíció elvárásairól, javaslatot tesz/tehet a vizsgálati szempontok kiválasztására, majd -a szakvélemény elkészítése után- konzultál Megbízójával, illetve később is nyomon követi a jelöltek szakmai útját - amennyiben erre lehetősége van. Mindez a más szakmai területen működő tanácsadók szerepével párhuzamot mutat.

A megfelelő jelölt megtalálása, megtartása, tudjuk, nem könnyű feladat. A grafológiai módszer bevonása ezen folyamatba "kézenfekvő" megoldás lehet: egy megbízható, érdekes, jó eredményeket felmutató eszköz a humánpolitikai szakemberek számára.

Bízom abban, hogy ezen információk birtokában az Olvasó továbbra is kíváncsi, de már kevésbé kételkedő a grafológus szakértők munkáját illetően...