A kézírás vizsgálat sokoldalú felhasználásának egyik területét a humánpolitikai feladatkörön belül a munkaerő kiválasztás képezi. Bármely pozíció sikeres betöltésének alapfeltétele, hogy az adott munkakör elvárásai, valamint a jelölt képességei, motivációi minél jobban lefedjék egymást. Ez a kölcsönös megfelelés ugyanakkor ma már nem csak a szakmai tudásban, a felkészültségben merül ki, hanem a jelentkező egyéb, személyiségbeli tulajdonságaiban is, úgymint alaposság, precizitás, kitartás, szorgalom, teherbírás, kommunikációs készség stb. "A megfelelő embert a megfelelő helyre" - szlogen mára már célkitűzéssé vált, hiszen megvalósítása hosszú távon biztosíthatja a sikert, illetve a fejlődést adott cég tevékenységi körében. Egy új munkaerő kiválasztása és betanítása azonban jelentős költséggel jár, ezért a munkáltatók igyekeznek lehetőségükhöz mérten minimalizálni az esetleges tévedéseket, s minél sokoldalúbban megismerni leendő munkatársukat. E megismerést segítő módszerek tárháza igen széleskörű, így megtalálhatjuk benne a különböző képességvizsgáló és személyiségteszteket, az interjúkat, tesztfeladatokat éppúgy, mint a grafológiai vizsgálatokat.

A grafológia, mint vizsgálati módszer előnyei
A kézírásvizsgálat előnyei között említhető, hogy nem igényli a vizsgált személy jelenlétét, s megfelelő minőségű és terjedelmű kézírásos anyag alapján a pszichológiai személyiségvizsgáló tesztekével azonos megbízhatóságú eredményt produkál. Ez utóbbi okán kontroll módszerként is alkalmazható. Külön előnye azonban, hogy ez a vizsgálati eljárás nem becsapható, így az interjúra még oly felkészült jelöltről is reális képet mutat kvalitásait, munkavégző képességét, terhelhetőségét illetően így hatékony döntéstámogató eszközként funkcionál.

A munkáltató oldaláról
Mivel a pozíció elvárásaihoz mért valós képességeket, pozitívumokat és gyengeségeket tár fel, érdemben csökkentheti a be nem válás esélyét. Előre jelzi a jelölt esetleges fejlesztendő képességeit, így a munkáltató mérlegelhet, s dönthet, hogy a jelölt erősségei mellett bevállalja-e a gyengeségeket, azok esetleges továbbképzéssel való korrigálását azért, hogy hosszú távra elkötelezett, s eredményes munkatársat nyerjen.

A jelentkező oldaláról
A jelöltet ugyanakkor megvédi a későbbi csalódástól, melyet egy rosszul felmért képességekre alapozott pályázat elnyerését követő be nem válás okozna. Emellett maga is reális tükröt kap önmagáról, motivációiról, s a számára testre szabott tevékenységi körökről, melyek birtokában - mindezt figyelembe véve - célirányossá teheti álláskeresését, személyisége fejlesztését a későbbiekben.

Ne ítéljünk első látásra!
Fontos ugyanakkor, hogy a grafológiai vizsgálatot felkészült, szakmai végzettségét igazolni tudó szakember végezze. Az íráskép ugyanis megtévesztő lehet: a látszólag csúnyának ható, nehezen olvasható írás éppúgy rejthet jó kvalitású, szellemi aktivitással bíró embert, mint a rendezett, szépnek mondható írás kényelemszerető, nehézkesen kommunikáló személyt. Egy-egy írásjellemző önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva semmitmondó, míg az egyéb - közel 120-140 - jellemzők együttes kombinációjában már igen informatívvá, s adott személyre kizárólagos érvényűvé válhat.

Kik alkalmazzák?
A grafológiai vizsgálatot kiválasztásban alkalmazó megrendelők tevékenységi körük szerint nem tipizálhatók. Gondjaik szempontjából ugyanakkor figyelemre méltó közös jellemzőjükként említhető a valamely pozícióhoz kötődő erős fluktuáció, a megfelelőnek mutatkozó jelöltek későbbi be nem válása, vagy az új jelöltek ismételt keresésével járó többletkiadások teherként való megélése.