A kezdővonal definíciója elég egyszerű; a fogalom neve magában hordozza a jelentést: az a vonal, amellyel elkezdjük az adott betű írását.
A kezdővonalak vizsgálatánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

Megnézzük, van-e?

ha van, további szempontok vizsgálata kerül előtérbe
ha nincs, és rendszeresen nincs jelen kezdővonal az írásban, általában arra következtetünk, hogy az illető gyorsan, sokszor tervezés nélkül vág bele a munkába. Más megerősítő grafológiai jegyek megléte mellett a kezdővonal hiánya nyomán látható, hogy írója lényegretörő, céltudatos ember, aki nem szereti túlbonyolítani az élet dolgait.

Ha van kezdővonal,

a, vizsgáljuk, hogy zónák tekintetében hol jelenik meg ,pl. látványos szokott lenni pl. az alsó zónából induló hosszú, ill. girlandos kezdővonal. ; Ha ezt más jegyek megerősítik, tetten érhető az intuitív ember.
b, milyen hosszú:
egyszerűen megmérjük, s abból vonunk le következtetéseket. Ha valakinél ez a szám nagy, tehát túl hosszú kezdővonalakat ír, hosszan készülődik a betű írására, ugyanígy valószínűleg egy-egy feladatra is, tehát túl sok időt tölt el a készülődéssel, pozitív esetben a tervezéssel. Ha ez a hosszú kezdővonal a felső zónában jelenik meg, az a tudálékosság egyik jeleként értékelhető. Míg akkor, ha ez a kezdővonal igen rövid, tehát a tanult betűtípusétól rövidebb, akkor elmondható, hogy az így író ember szinte azonnal munkához lát, esetleg a kellő tervezés nélkül, türelmetlenül.
c, milyen alakú a kezdővonal
Itt nagyon sokféle variáció előfordulhat,

- ha a kezdővonal ponttal indul, azaz egy pontocskát rajzol az író személy a vonal elejére, akkor a megfontolt, óvatos embert érhetjük tetten, aki a kezdésnél sokszor megtorpan.
- ha a kezdővonalon kis kampó látható, akkor az akaszkodó, makacs embert láthatjuk
- ha ez a kezdővonal hosszú és árkádot formáz, esetenként szinte elefántormányt mintáz, akkor a nagyon elzárkózó, magát a külvilágtól elszigetelő embertípust tárhatjuk fel.
Hasonló szempontok alapján vizsgáljuk a betűk végén látható végvonalakat is.