Kossuth Lajos rövid grafológiai elemzése

(részlet)

A vizsgált személy jó mentális képességekkel rendelkező, elsősorban analizáló gondolkodásmódú ember. Ennek megfelelően gondolkodási folyamataiban a kisebb logikai egységek feltárása felől halad a nagyobb összefüggések felé (azaz kevésbé „a fordított” irányt preferálja; az elsődlegesen a szintetizáló típusú gondolkodásmóddal jellemezhető egyéneké). A széles érdeklődési kör, a szellemi nyitottság szintén feltárható kézírása alapján. Gondolkodásában a következetesség, a szisztematikusság feltétlenül tetten érhető.

A kézírás születésének pillanatát aktuális állapotnak tekintve elmondható, hogy feltárható az írásból az aktivitás, ám ez – a kor általános írásjegyeit alapul véve – mérséklődni látszik. Azaz, aktuálisan a vizsgált személy beszűkült kapcsolati működéssel jellemezhető. Visszafogott, óvatos, bezárkózó, esetenként gyanakvó viselkedés a sajátja. Feltétlenül megemlítendő dominanciaigénye, amely változó intenzitással van jelen: hol erősebb, hol gyengébb, de mindenképpen oly’ mértékű, hogy igényli: személyiségét elfogadják, tiszteljék, véleményét mérvadónak tekintsék a környezetében élők.

Rendszerető, következetes, munkájában szorgalmas és kitartó ember. Elképzelhető, hogy tettei ellenőrzésére a szükségestől kevesebb energiát fordít (de itt, e téren, az adatok hiánya, pl. a “látászavar” adat hiánya félrevezetheti a grafológust!)

Lelkesedő típus: az általa felvállaltakért érzelmi azonosulással képes dolgozni. Ugyanakkor jól látható az írásból, hogy aktuálisan erős belső vívódás feszélyezi: egyfelől az elvárásoknak, a szabályoknak való megfelelés igénye is hajtja, másfelől autonómiaigény is jellemzi.

Mindezt leplezendő: határozott fellépésű egyén, aki azonban néha körülményesen fogalmaz.

Érzelmi-akarati viselkedését vizsgálva elmondható, hogy az akarati tényezők dominálnak személyiségében: nem engedi érzelmei szabad áramlását, erős racionalitással fékezi azt. Közvetlen környezetében is szigorú, érzelmileg fegyelmezett magatartást tanúsít.

Önmagához való viszonya terén az önmérséklet és önuralom megléte vív a már jelzett dominanciára törekvéssel. Megjelenik továbbá írásában az esetenkénti kételkedés, az időnként felbukkanó elbizonytalanodás - saját személyiségét, teljesítményét illetően. Erős akarata, következetessége és racionalitása általában túllendíti ilyen jellegű gondolatain.

(A vizsgált írásminta Kossuth Lajos egy időskori levele.)

Szőllőssy-Csoma Enikő
Iü. írás- és grafológus szakértő